Van olyan becslés, amely szerint úgy 1,06 millió. Kállai Ernőt, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatóját kérdezték. itthon a cigányságnak már van középosztálya. Ezen a téren a 70-es és a 80-as évek hozta el a fordulópontot. Ekkoriban jó pár vidéki roma került a városi munkásszállókra. Az új közeg néhányuk előtt új lehetőségeket nyitott meg. Ha ők maguk ezekkel nem is tudtak élni, pár esetben a gyerekeik vagy az unokáik már igen.A roma diplomások túlnyomó többségében nem a mélyszegénységből jönnek. Rendszerint a családjuk már ad nekik egy biztos anyagi hátteret. Persze vannak kivételek, de ezek roppant ritkák. Az a diák, amelyik mögött nincs egy jó családi háttér, nehezen tud sikeres lenni az iskolában.

Jellemző, hogy a 2000-es évek elején, amikor a stabil jövedelemmel rendelkező cigányok aránya elérte a 15-20 százalékot a téma egyik legnevesebb XX. századi kutatója Kemény István már megmondta, hogy ebből az adatból tudni lehet, hogy hamarosan az érettségizett cigányok aránya is el fogja érni ezt az értéket. Így is lett mondta el a növekedés.hu-nak dr. Kállai Ernő az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója. A romák szűk értelmiségi rétegét viszont nehéz kutatásokkal elérni, mert rendszerint maguk mögött hagyják a roma identitásukat és asszimilálódnak a többségi társadalomba. Ezt a folyamatot segíti, hogy sokuk vegyes házasságot köt. Már csak azért is, mert olyan körökben mozognak, ahol kevés romával találkoznak.

Beszéltem bíróként és informatikai cégvezérként is dolgozó romával: ők nem szégyellik, hogy cigányok. Viszont nem tenne jót a karrierjüknek, ha kitudódna a származásuk, ezért nem vállalják fel”árulta el dr. Kállai Ernő. A romáknál egyébként – épp úgy, ahogy a magyar lakosságnál, illetve bármely más népcsoportnál megfigyelhető-, minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevesebb gyereket vállalnak.Az értelmiségi cigányoknál néhány vizsgált esetben látszott, hogy a nagyszülőknek még 8-10 testvére volt, a szülőknek már inkább csak 3-5, nekik pedig sokszor csupán egy vagy kettő van.Bár a szakemberek általában azt vallják, hogy a színvonalas közoktatás az egyik kulcsa a romák felzárkóztatásának, összességében ezen a téren nem túl jók a kilátások.szakirodalomban a 30–50 százalék közötti roma aránnyal rendelkező térségeket vagy iskolákat gettósodónak, az 50 százalék fölöttieket gettósodott területeknek vagy gettóiskolának szokták nevezni.Ez utóbbiból pedig egyre több van: 2008 és 2018 között a számuk 275-ről 369-re emelkedett – ahogy az kiderül a TK Kisebbségkutató Intézet igazgatójának és a Miskolci Egyetem tanárának, Papp Z. Attilának az idei kutatásából (Roma népesség és oktatástervezés).A kérdéses iskolák rendszerint leszakadt régiókban működnek. A tanulóknak pedig egészen minimális az esélye arra, hogy kitörjenek a nyomorból. Hogy pontosan hány cigány él hazánkban azt nem tudjuk. A népszámlálások az önbevallásra építenek, de a cigányok jelentős része a kérdezőbiztos előtt nem vallja romának magát. Hiába biztosítják őket arról, hogy nem éri emiatt hátrányos megkülönböztetés őket. Emiatt rendre alulmérik a számukat.2001-ben például a népszámlálás szerint 205 720-an voltak, tíz évvel később a 2011-es számlálás szerint pedig 315 583-an.Mint látható volt egy nagy számbeli ugrás, de ez részben módszertani okoknak, illetve annak köszönhető, hogy 2011-ben külön kampány épült arra, hogy a kisebbségek vállalják fel az identitásukat.

Fotó: Pexels.com