Gyerekkora óta tanár szeretett volna lenni, ma pedig nemcsak diákjai példaképe, hanem a pedagóguspálya egyik leginspirálóbb fiatal hangja. A roma származású tanárnő, aki idén Aranypánt-díjat kapott, tanít, kutat, és közben tartalomgyártóként generációs szakadékokat próbál meg áthidalni. Interjú Hadházi Renátával. „Sosem voltam kitűnő tanuló, bár jó jegyeim voltak, mégsem lettem osztályelső. Ellenben mindig törekedtem a jobb jegyekre, szorgalmasan tanultam, ha pedig valami nem ment, akkor igyekeztem felzárkózni. Viszont akad egy tárgy, amiből már kisdiákként is igazán kitűnő voltam, mégpedig irodalomból: jártam szakkörre, indultam versenyeken, minden évben részt vettem a különböző kulturális programokon is. Lehet, hogy tudat alatt már akkor is a hosszú távú célom lebegett a szemem előtt.”-nyilatkozta Renáta. Renáta mindig is tanár szeretett volna lenni. Furcsamód, sosem volt más vágya, kiskorom óta tanár akartam lenni. Talán pont azért, mert általános iskolában is nagyon jó tanárai voltak, és gimnáziumban is szerencséje volt hasonlóan inspiráló pedagógusokhoz. A magyar szakos tanárai különösen nagy hatással voltak rá, a mai napig példaképként tekint rájuk. Mindig nagyon szeretett bejárni az óráikra, élvezte a tananyagot, és azt érezte hogy olyanná szeretne válni, mint ők. „Még általánosban történt, de a mai napig emlékszem rá, hogy egyszer egy nagy témazáróra rengeteget készültem, mégis csak négyest kaptam rá.

Nagyon elszomorodtam, főleg, amikor egy osztálytársam gúnyosan megkérdezte: „Így akarsz te tanár lenni?” Az alsós tanárnőm viszont mellém állt, és azt mondta: „Nem kell vele foglalkoznod, ez egyáltalán nem jelent semmit.” Az ilyen apró biztatásai, ez a hozzáállás nagyon sokat adott, ahogyan a jelleme, a szakmaisága, a hiteles jelenléte is. Igazából ő indította el bennem a hivatás szeretetét, más pályakép nem is körvonalazódott előttem, teljesen természetes volt, hogy tanár szeretnék lenni.”-folytatta. Szerinte a kulcs az odafigyelés. „Érdekel, mi foglalkoztatja őket, milyen trendekkel találkoznak, és igyekszem ezeket beépíteni az óráimba. Mindig megkérdezem a véleményüket, az ötleteiket, és komolyan is veszem ezeket.

Fontosnak tartom, hogy közös élményt teremtsünk, mert szerintem ez az alapja a hatékony tanulásnak. Az a tapasztalatom, hogy ha egy tanórán közösen elkészítjük egy költő fiktív Instagram-profilját, akkor az sokkal emlékezetesebb, mintha felírom a táblára az életrajzot és az adott szerző főbb műveit. Hasonlóan hatékony módszer a költői képekhez lejátszani egy-egy rap- vagy popszámot. A legtöbb diák ismeri és hallgatja ezeket, de sokszor észre sem veszik, hogy tulajdonképpen ezek is a kortárs költészet részei, és csak úgy hemzsegnek a költői képektől, alakzatoktól.”-mondta el Renáta.

Fotó: Pexels.com