Így újul meg Csatka szíve, a cigány közösség legfontosabb zarándokhelye

Hallgasd élőben!
Bevásárlás, új ruha varrása, zsebpénz a gyerekeknek, meghívó a rokonságnak – aki volt már a csatkai búcsún, az tudja, hogy nem lehet félvállról venni az előkészületeket. A csatkai kegyhely is új köntöst kap, neves építész álmodja újra a különleges cigány zarándokhelyet. Csatka, a kis Komárom megyei település a cigánybúcsúval írta be magát a történelembe. Aki azon a vidéken járt már ilyenkor, az tudja, hogy mit jelent a helyieknek a csatkai cigánybúcsúra készülni. A csatkai búcsú, amit minden év szeptember elején, Kisboldogasszony napjához kötődően tartanak meg, nemcsak vallási esemény, hanem identitás, hagyomány és ünnep is. A kegyhely története évszázadokra nyúlik vissza: már a 14. században pálos kolostor állt itt, amit a törökök pusztítottak el. A forrás gyógyító vizére azonban újra felfigyeltek, és a 19. században adományokból kápolna épült. Most három ütemben újul meg az egész kegyhely, a magyar kormány támogatásával és a Veszprémi Érsekség vezetésével. Nemcsak építészetileg kap új formát, de méltóbb, akadálymentes, nagyobb befogadóképességű helyszínné válik a zarándoklatra érkezők tízezrei számára. A szabadtéri misézőhelyet a neves építész, Gutowski Róbert tervezte, aki szerint megrendítő élmény a csatkai búcsú, akkor is, ha valaki nem vallásos.
A kegyhely különleges: a liturgia itt nem visszafogott, hanem örömteli, látványos és hangos. Cigányzenétől zeng a környék, sokan láncokkal, rózsafüzérrel, vagy éppen életnagyságú Mária-szoborral érkeznek. Mindenki mást visz haza: vizet, hitet, emléket vagy új szerelmet. A völgy alján található szentkút vizét sokan gyógyírként viszik korsókban, a dombtetőn pedig hajnali mulatság zajlik, a sátorokban énekkel, tánccal. Sokan itt keresztelik meg a gyermekeiket, ami különleges megtiszteltetés és örök emlék. A romák Szűz Máriát a termékenység és a család szimbólumának tekintik. A búcsú hivatalosan a szombat reggeli kis misével kezdődik és a vasárnap esti nagy miséig tart, de a cigányok természetesen hajnalig mulatnak. Ez a hely ma már nemcsak vallási, hanem kulturális és közösségi szimbólum, ahol a roma hagyomány, a katolikus hit és a családi összetartás egyszerre él tovább. A kegyhely felújítása nem csak egy beruházás, hanem egy üzenet: hogy ez a különleges magyarországi búcsú, amelyhez hasonló Európában csak egy van, Saintes-Maries-de-la-Mer-ben, még sokáig éljen, szóljon és hívja össze az embereket újra meg újra.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2025. október 31.
A cigánykunyhóból Hollywoodig – Raduly József önéletrajza
2025. október 31.
Gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél nevelkedett fiatalok számára hirdet nyílt pályázatot országszerte harminc lakás rendkívül kedvezményes bérleti jogára a Lépj! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Program. A kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a fiatal felnőtteknek, akik gyermekvédelmi gondoskodásból kilépve lakhatási lehetőséget keresnek
2025. október 31.
Alma Együttes: „Pörög a kerék" – Az elfogadásról szóló dalban Roby Lakatos, Emilio, Papp Gergő és Kálloy Molnár Péter is közreműködik
2025. október 22.
Hőseink 1956 – Cigány szabadságharcosok címmel Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész több cigány szabadságharcost is lefestett
2025. október 22.
Győrfi Pál 200 család támogatását tűzte ki célul
2025. október 22.
Boros Ilona és Laukó Orsolya nyerték az Utcajogász Fekete-Nagy Miklós-díját