Kik voltak az első cigányok?

2026. február 16.
Kik voltak az első cigányok?

Hallgasd élőben!

Élő streaming

Az első cigánycsaládok a gazdacsaládok nyomdokain a Jászságból érkeztek meg a községbe. A muzsikusok közül Lakatos János 1863-ban, Homoki Aladár 1880-ban Jászberényben született. Lakatos felesége Fehér Borbála 32 éves volt házasságkötésükkor, Tápiószelei születésű. Dávid gyermekük 1903-ban született. A szintén zenész Farkas B. János 1866-ban Jászalsószentgyörgyön született, ahogyan Lakatos Géza is 1898-ban. Farkas B. Suki Terézt vette feleségül, aki Jászladányban született 1871-ben. Több muzsikusról tudjuk, hogy már Lajosmizsén születtek: Kiss Ferenc (ismertebb nevén Fercsó) cigányprímás (1875−1972), Hajagos Árpád zenész (sz. 1875) és Baranyi Márton „cigánymuzsikus” (sz. 1880). Kiss Ferenc felesége Petrik Erzsébet (1879−1952) Örkényben született, 1902-ben kötöttek házasságot. Az idős muzsikus 1950-ben folyamodott a tanácshoz öregségi segélyért, amit gyorsan ki is utalnak neki. Kiss Ferenc zenekarában tanultak a később ismert Csorba és Lakatos zenészcsaládok tagjai. Kovács József Lajosmizsén született 1870-ben. Felesége, Keskeny Mária Jászkarajenőn született 1875-ben. A 19. század utolsó évtizedeiben is érkeztek családok, akik nem jászsági származásúak voltak. Csorba Mihály „népzenész” Gyónban született 1856-ban, felesége Gazdag Terézia ugyanott négy évvel később.

  Csorba Kálmán is Gyónban született 1883-ban, és a kunszentmiklósi származású Rupa Máriát vette feleségül, aki akkor 16 éves volt. Egy ifjabb Csorba Mihály is Gyónban született 1876-ban, 1904-ben vette feleségül a nála tíz évvel fiatalabb lajosmizsei születésű özv. Cseri Mihályné Sáfrány Erzsébetet. Gyónról származott az 1887-es születésű Kovács Sándor zenész is, aki 1904-ben elvette feleségül a lajosmizsei születésű huszonéves Lakatos Rozáliát. Gyóni születésű volt Gazdag Béla, aki 26 éves korában nősült meg 1904-ben, felesége a lajosmizsei Petrik Ágnes 1875-ban született. Tehát ez is bizonyítja, hogy apja Petrik György már ekkor a formálódó községben lakott. Az útkereszteződésben lévő 1-es számmal jelölt putri az ő tulajdonát képezte az 1880-as kataszteri térkép szerint. Petrik Károly népzenész Örkényben született 1898-ban, anyja neve ismert: Petrik Erzsébet. 1919-ben vette felségül a tizenhat éves Petrik Lídiát, aki viszont már Lajosmizsén született; apja az a Petrik György volt, aki fel van tüntetve az 1880-as kataszteri térképen. Radics Károly zenész 1876-ban született Kiskunfélegyházán, ám a felesége, Ditrisch Eszter Lajosmizsén született 1882-ben. Radics Ferencz cigánymuzsikus 1864-ben Tázláron, felesége, Lakatos Angyél Lajosmizsén született 1874-ben.
Valószínű azonban, hogy felmenőjük lehetett az a Radics János, akinek putrija az 1880-as kataszteri térképen fel van tüntetve. Sántha Menyhért cigányzenész Tápiógyörgyén született 1871-ben, felesége, Radics Mária Lajosmizsén 1885-ben. Házasságot 1900-ban kötöttek, mindkét tanújuk – a 42 éves Kecske Ferenc és a 48 éves Csorba Ferenc – szintén zenész volt. Az anyakönyvi névaláírások helyett szereplő keresztek jelzik, hogy sem az ifjú házasok, sem pedig a tanúk nem tudtak írni, igaz ekkor a község idős lakosságának nagy többsége sem. Az utolsó beköltöző zenészcsalád a Jóni dinasztia volt. Jóni György elmondása szerint édesapja Jóni „Furulyás” Rudolf (1923−1998) a Kárpátaljáról, Nagyszőlősről (ma Vinohradiv, Kárpátaljai járás, Ukrajna) érkezett a második világháború után. Lajosmizsén feleségül vette a nagybőgős Gazdag „Sata” József lányát, Veronikát (1926−2000). Két gyermekük született, fiuk, György Kecskemétre költözött, ahol ma is él és folytatja az apai mesterséget.
Fotó: Pexels.com