Magyarországon a cigányzene manapság szinte elengedhetetlen kelléke az esküvőknek és a különböző mulatós rendezvényeknek. Olyan műfaj ez, melyben a magyar nóta, verbunk és csárdás szerves egységet alkot a cigány előadó-művészet egyedi temperamentumával, így nemcsak hazánkban, de külföldön is unikumként tartják számon. A debreceni Régi Posta étterem és fogadó nemcsak helyszínt, de előadókat is biztosított a műfaj kedvelőinek, a Torday Band tagjainak személyében. A Régi Posta nem csak történelmileg jelentős helyszín, nem pusztán szerves részét képezi Debrecen belvárosának, ami lehetővé teszi a vendégek gyors és egyszerű közlekedési lehetőségét, de aktuális ajánlataival bizonyította is naprakészségét, valamint rugalmasságát. Másképp fogalmazva figyel a vendégeire és igyekszik a legjobbat nyújtani, példának okáért tekintsünk vissza a családi csomagokra, a tökfestős jótékonysági versenyre, a bográcsozásra az étterem teraszán, valamint a karácsonyi, szilveszteri, Valentin napi, húsvéti ajánlatokra. Az étterem a mulatós hangulathoz olyan magyaros ízekkel járulhat hozzá, mint a halászlé és a babgulyás, hogy csak párat említsünk, maga a fogadó pedig különböző stílusú szobákkal büszkélkedhet, mint a „rusztikus szoba”, a „svéd királyi lak”, vagy a „szekér szoba”. Az étterem terasza lehet talán a Régi Posta egyik legvonzóbb helyszíne, ha éjszakai mulatozás, tücsökciripelés, friss nyáréji levegő, vagy kiülős helyszín lebeg a szemünk előtt. Az élőzene minőségét tekintve egészen mást kínál, mint mikor otthon, vagy utcán sétálva hallgatjuk a zenét. Egyszerűen fogalmazva személyesebb, emberközelibb, kapcsolatot tart a zenészek és a hallgatóság között, amely már önmagában is megalapozhatja a „mulatós hangulatot”. Egy ilyen rendezvényen a zenész nem csupán előad, vagy mesteri tökéletességgel játszik le egy dallamot, hanem a közönség és a közte fennálló kapcsolat révén szinte előre látja annak apró hangulati rezdüléseit, így képes a megfelelő időben a megfelelő előadásmóddal a megfelelő produkciót előadni a jó hangulat megőrzése, illetve fokozása érdekében. A zenész nemcsak a hangszere, de a hangulat mestere is, és ez a fajta érzékenység és figyelem az, amiért az élő-, mulatós- és cigányzene még a mai modern korban is nagy tiszteletnek örvend. cigányzenészek – elsősorban városi cigányzenészek – által játszott zene Mo.-on. Ez a zene azonban nem cigány (s ezért szigorúan megkülönböztetendő a cigány népzenétől), hanem zömében a 19. sz.-ban keletkezett magyar népies műzene (→ verbunk, → magyar nóta, → csárdás), amelyhez tekintélyes mennyiségű nemzetközi szórakoztató zene is társul. Hogy mégis cigányzene lett a neve, ezt leginkább a következő tények magyarázzák: 1. a cigányzenészek kotta nélkül játszanak; jellegzetes magyar repertoárjuk szerzőinek, a verbunk-, nóta-, csárdásszerzőknek a neve nem került a darabokkal együtt forgalomba. Így könnyen megrögződhetett az a tudat, hogy mindannak amit a cigányzenész játszik, ő maga a forrása.

Fotó: Pexels.com