Magyarországon legrégebben a romungrók, vagy magyarcigányok élnek. Ők 600 körül települtek be Szerbiából. Az oláhcigányok Moldovából érkeztek kb. a múlt század közepén, de egyes csoportjaik csak az I. világháború után kerültek hazánkba. A beás cigányok s Délvidékről, a Bánságból kerültek hazánkba. Egyéni, jellegében tiszta román nyelvjárást használnak. Cigány eredetű szó alig mutatható ki. Az európai cigány nyelvjárásnak igen sok változata ismert. Ilyenek az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, németcigány, cseh-, szlovák-, magyar- és vendcigány nyelvek. Magyarországon többségében lovárit beszélnek. A cigány anyanyelvű cigányok is több kisebb csoportba tartoznak, amely csoportok a nyelvjárásban is megmutatkoznak. A cerhárik, a sátorosok; a csurárik a rostkészítők oláh cigánynak tartják magukat, kiterjedt erdélyi rokonsággal rendelkeznek. A bodócok és a gurvárik nem tartják magukat oláhcigánynak. Cigány nyelvnek az eredeti indoeurópai nyelvet nevezik. Ezt nem minden cigány csoport használja anyanyelvként. Legfontosabb indoeurópai nyelvcsaládok a görög, makedón, latin, a szláv nyelvek, az ind és az iráni nyelvek. A különböző nyelvek között gyakran szembeszökő hasonlóságokat lehet felfedezni. A hasonló szókincs oka a nyelvrokonság. A cigány nyelv történetére abból következtethetünk leginkább, hogy vándorlásuk során milyen jövevényszavak kerültek nyelvükbe. Ebből következtethetünk arra is, hogy milyen hatások érték a cigány nyelvet. A cigány nyelvbe az iráni nyelvekből, elsősorban a perzsából átvett szavak száma hetven körüli, majdnem mindegyik főnév. Szintén perzsa hatásra utaló a számnevek közül a 10-19-ig történő képzési mód. Arab vagy török eredetű szavak nem kimutathatóak a cigány nyelvben. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a cigányság még azelőtt járt észak-iráni területen, Kis-Ázsiában, még mielőtt az iszlám hódítók. Török, arab szavak a balkáni nyelvek közvetítésével jutottak a cigányba. A stabil szókészlet ind eredetű, mellette lévő, az állandóan változó mobil szókincs idegen. A környezet és a másik beszélt nyelv hatására változik. Mint már említettem előzőleg a magyarországi romák három nagy nyelvi csoportba tartoznak. Első csoport a magyarul beszélő magyarcigányok, a romungrók, másik csoport a magyarul és cigányul beszélő oláhcigányok, a rom-ok, és a harmadik csoport a magyarul és románul is beszélő román cigányok, a beások. A köznyelv cigány nyelvként az európai cigányság indiai eredetű, indoeurópai nyelvét nevezi- Ezen belül több nyelvjárás különböztethető meg. Magyarországon túlnyomó részt az oláhcigány nyelv lovári változata a cigányság anyanyelve. A magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport tartotta meg. A beások a román nyelv archaikus változatát beszélik. Ma Magyarországon a cigányok legnagyobb része a magyart beszéli anyanyelvi szinten.

Fotó: Pexels.com