Miben különböznek a női és férfi szerepek a roma családoknál, mint a nem romáknál? Vagy szerintük is a nőnek a konyhában a helye? Csakúgy, ahogy a magyar társadalom sugallja. A roma közösségek döntő többségét tradicionális, konzervatív társadalomszervezési elvek hatják át. Ezek kivetüléseit láthatjuk a nemi szerepek leosztásánál, vagy a gyereknevelésnél történő morális értékátadás folyamatánál. Talán erősnek hangzik ez, de ismerik a jelenséget, és bár butaságnak tűnik az egész emögött komplex jelenség áll. „A nagyszüleinknél az volt – meséli a borsod megyei cigány asszony, nevezzük Katinak –, hogy amíg a férfiak nem laktak jól, addig az asztal közelébe sem mehettek a nők, sőt a gyerekek sem.”Magyarországra a domináns patriarchális társadalom jellemző, ami a romáknál ugyanannyira jelen van, sőt egyes közösségeknél talán még erőteljesebben.: a nőnek az elsődleges feladata a gyereknevelés, a főzés, takarítás, az otthonteremtés. A férfié pedig, hogy dolgozzon éjt nappallá téve, és eltartsa a családját.

A fontos döntéseknél a férfi szava az erősebb, a nőnek el kell azt fogadnia. Nyilvános helyen, akár rokonlátogatáskor is, a férfi szavát nem kérdő jelezheti meg a nő, nehogy szégyent hozzon rá.     „A nők elnyomás alatt éltek mindig is. Teljesen alá kell rendelniük magukat a férfinak. Másként ez nem működhetett” – mondja Kati. Éva családja az oláh cigány közösséghez tartozik. Bár náluk erős a minta, hogy a nő nem dolgozik, csak házimunkát végez, Éva édesanyja a MÁV-nál dolgozott takarítónőként, édesapja pedig kalauz volt. Ezt követően kereskedői életet éltek, mindig árultak valamit: órákat, bőrkabátokat, pálinkát, éppen mikor mit. Ezt is együtt csinálták, apja azt mondta, felesége nélkül nincs szerencséje. A roma kultúrában a lányokat fiatal korukban megtanítják főzni, takarítani, gyereket nevelni, de emellett tisztességre, becsületre nevelnek. Mára sok minden fellazult, az internet, a digitális eszközök gyors fejlődésének köszönhetően a fiatalok ismerkedési szokásai megváltoztak, de a fő jellemzők továbbra is elvártak. A szokásokra, kulturális mintákra hatással van az, hogy ki milyen cigány, tehát oláh, vagy romungro, beás, gábor stb. Szerepet játszik az is, hogy ki hol él: a szabolcsi, a borsodi, a budapesti cigányok között is nagy különbség van. De közös mindenhol és mindenkiben, hogy a férfiakat tisztelni kell, és az alapvető társadalmi norma, miszerint a férfi a pénzkereső.

Fotó: Pexels.com