Milyen húsvéti szokások élnek a cigány közösségekben?

Hallgasd élőben!
A cigányság vallásosságát, szokásait általában a környezet tradíciói alakítják. Az esztendő ünnepeinek megtartása egyben a közösség összetartozás-tudatának és a családi kapcsolatoknak az erősítését is szolgálja. A cigányság számára Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe hasonlóan nagy jelentőségű, mint a karácsony. magyarországi cigány közösségek hagyományában megtaláljuk a húsvéti nagyböjtöt (noha manapság vidéken már sok cigány család azt mondja, a nagy szegénységben nincs sok nap, amikor ne böjtölnének, s örülnek, ha főzni tudnak a családjuknak – tehát nem mindenhol ragaszkodnak mereven a szigorú böjt hagyományához.) A roma származású néprajzos, Rézműves Melinda, a piliscsabai cigány szegkovácsok közösségével is foglalkozott, ahol például húsvétkor egyhetes dologszünetet tartottak. Nagycsütörtökön hajnaltól reggel nyolc óráig dolgoztak, akkor pedig lemosták a szerszámaikat, megmosdottak, így vette kezdetét számukra a húsvéti időszak. Nagypénteken és nagyszombaton szigorú böjtöt tartottak, aki éhes volt, csak ruszlit ehetett, és csupán a szombati esti mise után ültek a tyúkhússal, sonkával, sült hússal és kaláccsal megrakott asztalhoz.
A cigány húsvét főként a gasztronómia terén különbözik a magyarok húsvéti szokásaitól, de természetesen vannak átfedések is az ünnepi asztal felhozatalában. Magyarországon a katolikus vidékeken a cigányok kosárban viszik szentelni a sonkát, kolbászt, tojást és olykor sárgatúrót, töltött tyúkot. A görög katolikus többségű Hodászon a kutatások azt mutatják, hogy a cigányok tartották fent a húsvéti pászkaszentelés hagyományát. A cigány családok már jóval húsvét előtt azon igyekeztek, arra gyűjtöttek, hogy az ünnepi ételekhez szükséges húst, lisztet, tojást megvásárolhassák, és legyen pénzük húsvéti pászkát süttetni a helybéli parasztasszonyokkal.
A cigány családokban szombaton korán hozzákezdenek a hagyományos húsvéti ételek főzéséhez, sütéséhez: savanyított káposztalevélbe töltött káposztás húst, füstölt sonkát, sült húst, rántott húst, pörköltet, tyúkhúslevest készítenek. A magyarországi cigány közösségekben a káposzta, akár töltött, akár paradicsomos formájában, mindenütt fellelhető az ünnepi asztalon is – sokfelé libabegyébe kolbászhúst töltenek, azt füstölik fel és főzik meg a húsvéti festett tojások mellé. A húsvéti ünnepkör szokásai közül ugyancsak jelentőségteljes a locsolóvárás és általában a vendégvárás. Pénzt és időt nem sajnálnak az ünneplésre, összejön a rokonság és sokfelé az ismerősök is eljárnak húsvétot köszönteni. Faluhelyen, ha már jó idő van, általában az udvaron terítenek. A vasárnap délelőtt az érkező vendégeket étellel, itallal várják, a lányok húsvéti tojást festenek. Húsvét hétfőn ugyancsak megterített asztallal várják a locsolkodókat. A húsvéti szokások között fellelhetők azonban jellegzetesen cigány motívumok is, például a szerencse biztosításának rítusai, amelyek általában is megtalálhatók a cigányok tárgyi és szellemi kultúrájában. A Rézműves Melinda által leírt piliscsabai szegkovácsok közösségében például a húsvéti köszöntőkben is kiemelten fontos szerepet kap a szerencse biztosítása.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya
2026. október 19.
Ceija Stojka, a híres roma festőnő és írónő élete