Mit üzen a cigányok zászlója?

Hallgasd élőben!
Mit üzen a cigányok zászlója?
A kék-zöld-vörös színű roma zászlót egyre többen ismerik. Mikor alkották meg és milyen üzenete van a színeknek és a zászló közepén lévő keréknek? 1933-ban Bukarestben tartottak egy roma-konferenciát, amelyen elhangzott: össze kell fogni a világban szétszóródott cigányságot. Az őket összefogó zászlóról is szó esett, ám ekkor még csak a két színről, a zöldről és a kékről döntöttek – mesélte Tegzes Ferenc, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa nem régiben a roma zászlóról tartott, Vándorút – cigánysors a Kárpát-medencében című pécsi konferencián.
A zászlóról végül 1971-ben, egy London közelében, kilenc ország részvételével zajló összejövetelen döntöttek. Jelen volt Csehszlovákia, Írország, Franciaország, Jugoszlávia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország, Finnország és Magyarország is. Szociális ügyekről, oktatásról, a romák ellen elkövetett háborús bűnökről, kultúráról és nyelvoktatásról beszéltek a konferencia résztvevői, akik a romák jelképeit is jóváhagyták. Ekkor és itt döntöttek arról, hogy a cigány kifejezést váltsa fel a roma. Himnuszuk mellett zászlójukat is elfogadták.
A zászló felső sávban megjelenő kék színe a végtelenre, a szabadságra, a lehetőségekre, a mennyországra utal, illetve a keresztényeknek Istent, míg a muzulmánoknak Allah jelentését is hordozza. Az alsó sávban szereplő zöld pedig a földre, a növényekre, ezek szeretetére, a földi élet kötöttségeire, a lehetőségeknél szűkebb mozgásteret jelentő adottságokra utal.
A zászló közepén szereplő vörös színű kerék utal az indiai származásra csakrakerékként, ahogy a ciklikusságra, a vándorlásra, újjászületésre is. Színe a vért szimbolizálja, egyrészt mint a testet éltető elemet, másrészt a kiontott életek jelképe, a roma-áldozatokra is emlékeznek ezzel. A roma – bár egységes nép -, de annak az országnak a polgára, ahol él, nem céljuk önálló állam alapítása, ezért is nincs címerük – mondta el előadása végén Tegzes Ferenc.
A ROMA HIMNUSZ TÖRTÉNETE: 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű roma himnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies müdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus „indulójának”, dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya
2026. október 19.
Ceija Stojka, a híres roma festőnő és írónő élete