Múlt és jövő találkozása a hagyományok jegyében: ilyen volt a roma nemzetiségi nap

Hallgasd élőben!
Múlt és jövő találkozása a hagyományok jegyében: ilyen volt a roma nemzetiségi nap. Ünnepelt a roma közösség vasárnap Szekszárdon. A szervező Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat több száz vendéget várt a roma nemzetiségi napon a sportcsarnokba nemcsak Tolna, hanem Baranya és Somogy vármegyéből is. Gyarmati Gábor elnök kiemelte, hogy a program a roma kultúra ápolását szolgálja, amelyet fiataljaiknak is szeretnének átadni. A hagyományőrzés a zene, a tánc és a gasztronómia terén is megmutatkozott. Emellett Ruzsa Éva, a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárának igazgatója is előadást tartott, és a cigányságra vonatkozó levéltári iratokról beszélt. A múltat és a jövőt egyaránt képviselték a fellépőkA fellépők közül is sokan a hagyományőrzést képviselték, így a zombai és a bátai táncosok, a Sor Paji Pe Lulugyi Tánccsoport, valamint a Bogyiszlói Zenekar, amely Mihalovics Zsolt prímás vezetésével az autentikus cigányzenéből adott ízelítőt. A folytatásban koncertet adott JB Patrik és zenekara, az Aranyszemek zenekar, Nyistor Roland, valamint Kis Pere is.
A magyarországi cigányok szokásvilága, hagyományai. erről a témakörről nagyon fontos és hasznos beszélni. Nemcsak azért, mert a tényleges ismeretek birtokában – talán csökkennek az előítéletek, hanem azért is, mert a cigányságnak sok olyan szokása van, mai napig, amelyek érdemesek arra, hogy minél többen ismerjék őket, sőt, nyugodtan mondhatom: átvételük a többségi társadalom számára is hasznos lenne. A vendégszeretet, a szolidaritás, az öregek megbecsülése feltétlenül ilyen értékek -hogy csak néhányat soroljak. De erről beszélünk még később. Most hadd hívjam fel a figyelmüket néhány könyvre, amelyet otthon is forgathatnak. Bari Károlyról ma már köztudott, hogy nemcsak versei, de cigány népdal- és népmese gyűjtései, műfordításai is jelentősek. „Tűzpiros kígyócska” címmel jelent meg 1985-ben a Gondolat Kiadónál népköltészeti gyűjteménye – a cigány nyelvű eredeti anyagot a Gödöllői Művelődési Központ adta ki. Az „Erdő anyja” című kötetben meséket, mondákat, varázslásokat gyűjtött össze Bari Károly, a műfordításkötetet újra a Gondolat adta ki. A cigány nyelvű gyűjtés az Amalipe Egyesület gondozásában látott napvilágot.Az „Üvegtemplom titka” című népmesegyűjtemény végre egyetlen kötetben hozza a kétnyelvű meséket – a debreceni KLTE gondozásában jelent meg a kötet, részint az Amalipe Egyesület támogatásával. Az „Erdő anyja” kötet azért is jelentős, mert bevezetőjében tudományos igényű bevezető tanulmányt közöl Bari Károly. És most itt a legújabb kötet: Pontos hely címmel, műfordításokat közöl a kortárs külföldi költészetből.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. február 23.
Bari Károlyról ma már köztudott, hogy nemcsak versei, de cigány népdal- és népmesegyűjtései, műfordításai is jelentősek
2026. február 23.
Aranyszínű koporsó, fehér lovak és cigányzene – eltemették Kassán a roma királyt
2026. február 23.
ÍGY KÍNÁL ESÉLYT ROMA GYEREKEKNEK A PÉCSI SZEGREGÁTUM KATOLIKUS ISKOLÁJA
2026. február 19.
A Parno Graszt, egy több évtizede egyre nagyobb sikerrel működő, autentikus cigány népzenét játszó zenekar
2026. február 19.
Közeledik a nemzetközi roma nap
2026. február 19.
A harmincas években megszaporodnak az etnográfiai fotótanulmányok, illetve fényképsorozatok