Balogh János egészen kicsi korától kezdve zenélt – ragadványnevét szülőhelyéről, az Ipolyságról kapta. 1830-ban a pozsonyi országgyűlés megnyitóján játszhatott, majd Bécsben is felléphetett, 1848-ban pedig honvédkarmesterként vette ki a részét a harcokból, előbb Görgey Artúr, majd Guyon Richárd parancsnoksága alatt – utóbbival az iglói és branyiszkói csatamezőket is megjárta. A szabadságharcot követően Párizst és Londont is megjárta, neve mégis két korszakos mű miatt lehet ismert: 1850-ben könyvet jelentetett meg „Legelső czigány imádságok, a melly mind a két magyar hazában élő czigány nemzet számára fordította Ipolysági Balogh Jancsi nemzeti zenekar igazgató” címmel, valamint ő állította össze az első cigány-magyar szótárt is.Szabóné Kármán Judit további cigány hősöket is megemlít, úgy mint Farkas Miksát, aki „az első híres győri prímás, Klapka ezredében volt tábori karmester; a nagyhírű és rendkívüli tudású felvidéki prímás Pityó József önként állt be a forradalom kitörésekor Görgey hadtestébe” – utóbbi „nyírettyűjét”, azaz hegedűjét „varázshangúnak” tartották, amely félelmetes bátorsággal ruházta fel a katonákat.Fontos megemlíteni a zeneszerző tábori karmesterként szolgáló Borzó Miksát, az előbb toborzó, majd szintén tábori karmesteri szerepet betöltő, Bem hadtestéhez tartozó Salamon Jánost is, ahogyan Mányi Lajost, aki „az Andrássy Gyula gróf által szervezett zempléni önkéntes csapatnak volt zenekari vezetője” – Mányi a schwechati és a kápolnai csatában is a harcvonal előtt haladva, Rákóczi-indulóval buzdította a katonákat. Dombi Marczi Gömör megye állandó konvenciós zenészeként állt be a nemzetőrség csapataihoz, Fályol Károly pedig a szatmári és nagykárolyi nemzetőrök seregében muzsikált.A küzdelmek egyik leghíresebb személyisége kétségkívül Gábor Áron ágyúöntőmester-tüzértiszt volt: székely határőr családból származó nemzeti hősünket neve miatt a legtöbben cigány származásúnak vélik, sőt, a gáborok egy része nagy elődként tekint rá. 2007-ben komoly vita alakult ki ezzel kapcsolatban, Sylvester Lajos vezetésével erdélyi történészek ezért közzétették családfáját, amelyben nincs nyoma cigány felmenőknek.Ennek ellenére magyarországi cigányok bátran és büszkén nevezhetik példaképeiknek azokat az embereket, akik tehetségükkel és szolgálatkészségükkel szolgálták a hazát, adták érte az életüket, vagy az általuk szerzett dalokkal és nótákkal enyhíteni tudták a cigány és nem cigány honvédek megpróbáltatásait.

Fotó: Pexels.com