Sallay Misi 1910. október 27-én született Tapolcán. Életműve szövegíróként és zeneszerzőként egyaránt jelentős, számos ismert és népszerű magyar nóta, továbbá a Fradi induló (korábban TIAC induló) megírása is az ő tehetségét dicséri. Születésének 114. évfordulóján koszorúzási ünnepséggel emlékeztek a legendás cigányprímásra a helyi, a vármegyei és országos cigány önkormányzatok, továbbá a város és a TIAC képviselői a tóparti panteon falnál. A cigány himnusz elhangzást követően, megemlékező beszédet Szikszai János Richárd, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat közelmúltban megválasztott elnöke mondott.

Az elnök Sallay Misiéletútját ismertette, illetve méltatta a tapolcai születésű zenész alkotói kvalitásait, nem mindennapi életművét. Sallay Misi emléktáblájánál elsőként Lendvai Ramónaa Tapolcai Roma Nemzetiségi Önkormányzat alenöke és Szikszai Csabatag helyezte el a megemlékezés koszorúját. A TIAC sportegyesület és Tapolca önkormányzata nevében Rédli Károlyelnök, illetve Bertalan Csaba képviselő koszorúzott. Koszorúval adózott  az 1970-ben, 60 éves korában Budapesten elhunyt Sallay Misi előtt  a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának alelnöke, Duka László is. S llay Misi hányattatott sorsú gyermekévei alatt sokat betegeskedett, szüleit korán elvesztette. Anyai nagyapja nevelésében cseperedett felnőtté, ő ismerte fel zenei tehetségét és taníttatta.

Magánúton Pécsett és Kaposváron végzett zenei tanulmányai költségéhez 15 éves korától hozzájárult: a helyi cigányzenekarokkal többször fellépett. Saját zenekarát 1929-ben Tapolcán alakította meg. 1931-35 között Pécsett, majd 1941-ig Baján volt zenekarvezető prímás. Ezt követően a frontig Ungváron muzsikált, majd a front elől a Dunántúlra menekült. 1945-ben Budapesten próbált szerencsét, és 59 éves korában bekövetkezett haláláig itt muzsikált számos, a 60-as években tett svájci és németországi kitérővel.

Életműve szövegíróként és zeneszerzőként egyaránt jelentős, számos nótát írt Rácz Béla cigányprímás zenéjére (Virágzott az aranyerdő; Piros rózsák beszélgetnek; Jégvirágos, hideg tél volt; Talán majd egy napon), és saját nótái is ismertek és népszerűek: Minek neked a templom; Van egy régi szokásom; Nem neked születtem; Vége van egy olyan tiszta szerelemnek; Csak úgy mondom magának; Cifra tornyos szánkó; Szentjánosbogárka; Ez a legszebb emlék az én életemben; Fagyban, közepében a télnek; Este, ha lefekszik; Hervadozó ősznek; Józanságot ne várjatok; Dalos ajkú barna kislány; Cseresznyefa-virágzáskor. További jelentős nótái: Miért születtem csavargónak (Babos Károly); Kócos fejed, ha rám hajtod (Horváth Jenő).Sallay Misi – Dankó Pista mellett – a nótatörténet talán legsokoldalúbb alakja: nemcsak zeneszerzőként, szövegíróként és cigányprímásként állta meg a helyét, hanem énekesként is. Több nótája az ő előadásában jelent meg először hanglemezen. 1943-ban Kalmár Pál Odeon lemezre énekelte Minek neked a templom c. szerzeményét; ez az első hanglemez, melyről Sallay Misi szerzeménye hallható.

Fotó: Pexels.com