Utalások a cigányokra a történelemben

Hallgasd élőben!
Utalások a cigányokra a történelemben: Bizánc ebben az időben amiről szó van, már nem is emlékezett egykori dicsőséges önmagára, hogy hajdan a keresztény világ leggazdagabb hatalma volt. A törökök előrenyomulása nyomán kézenfoghatóvá váltak a gyors hanyatlás első jelei. A bizánci görög kultúra azonban jóval túlélte területe elvesztését, a görög nyelv még a muszlim Anatóliában sem ment teljesen feledésbe. A cigányok hosszú ideig e nyelv hatása alatt álltak, mielőtt átkeltek volna a Dardnellákon. Ennek megfelelően sokkal több görög elem mutatható ki a mai romani nyelvben, mint perzsa. A cigányok konstantinápolyi jelenéletére nagy valószínűséggel a „Remete Szent György élete” című grúz legenda utal először, amelyet az ibéroni apátságban állítottak össze 1068 körül. A második megemlítés a XII. századból származik, így ír róluk a krónikás: Azokat akik medvékkel járják a világot, medvetáncoltatóknak nevezzük. Az ilyenek az állat fejére és egész testére festett fonalat fűznek, majd levágják és amulettként árulják őket, az állat szőrének darabjaival, mert mint mondják, ezek megóvják a viselőiket minden betegségtől, szemmel veréstől. Mások kígyót tekernek a testük köré, és megmondják az embernek, hogy rossz vagy szerencsés csillag alatt születtek-e és hogy az illetőnek szerencséje lesz-e vagy nem. További utalásokat a cigányokra a XIV. századi népszerű regényekben, melyekből kitűnik: a bizánciak mint medvetáncoltatók és szitakészítőket említenek. A népi irodalom megjegyzéseiből kitűnik, hogy nem örvendtek nagy tekintélynek. Ez persze az érem egyik oldala, de vajon a cigányok milyen képet formáltak a bizánci társadalomról és hogyan élték meg sorsukat. Úgy tűnik, a cigányság egyes csoportjai Macedónián átvándoroltak be a görög szárazföldre és a szigetvilágba.
Elképzelhető, hogy vándorlásaikat részben a oszmán-törökök előrenyomulása kényszerítette ki. A cigányok már a XIV. században letelepedhettek a Peloponészosz és környező görög szigeteken. A romani nyelv jelentősen módosult azalatt a hosszú idő alatt, amíg a cigányok görög nyelvű területen tartózkodtak. E korszak azonban egyszersmind az egységes romani nyelv utolsó stádiuma is, amint a pomai átlépte a görög nyelvű határt, megkezdődött a közös európai dialektus széthullása. Bár a jelenségnek nem szabad túl nagy fontosságot tulajdonítani, de ha glottokronológiai eljárásait a görög és a walesi romanira, illetve kelderásra alkalmazzuk, arra az eredményre jutunk, hogy az európai romani alapszókincse 1040 körül kezdett el széthullani, és a végső szakadásra 1200 körül került sor a Balkánon felfelé nyomuló népcsoportok között. A szókincs bővülésén kivűl a cigányok a keresztény világról is ismereteket szereztek, mialatt Bizáncban és Görögországban tartózkodtak. Szárazföldi útjaik során és a kikötőkben Európa összes nációjának képviselőivel találkozhattak, és új nyelveket sajátítottak el. Ezt a tudást később haszonnal elevenítették fel midőn eljutottak a nyugati kereszténység országaiba.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 11.
A cigányok istenhite, vallási hagyományai és spirituális világa
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya