Zsidó-keresztény imaórán emlékeztek a roma holokauszt és a kislétai roma gyilkosságok áldozataira

Hallgasd élőben!
Zsidó-keresztény imaórán emlékeztek a roma holokauszt és a kislétai roma gyilkosságok áldozataira a budapesti Ávilai Nagy Szent Teréz-templomban a Sant’Egidio közösség szervezésében. A szertartást vezette és szentbeszédet mondott Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, imát mondott Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus lelkész, Gonda László református lelkész, Frank Hegedüs anglikán lelkész, Dmitro Sziderenko ukrán ortodox parókus, Radnóti Zoltán főrabbi és Radvánszki Péter rabbi.A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák.2009-ben szintén augusztus 3-ára virradó éjjel Kislétán meggyilkoltak egy roma nőt és életveszélyesen megsebesítették 13 éves lányát. Ez volt annak a támadássorozatnak az utolsó állomása, amelyben 2008-2009-ben hat roma ember vesztette életét.
Emlékműsorral és kiállítással tisztelegtek a roma holokauszt áldozatai előtt. Vasárnap délután a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban rendezett emlékműsort a vásárhelyi és a vármegyei cigány önkormányzat. A rendezvényt Ferkovics Menyhért, a vásárhelyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nyitotta meg.– Vannak napok, amikor nem elég a történelemről beszélni, hanem emberekre kell emlékeznünk. Ma nem számokat, statisztikákat vagy döntéseket idézünk fel, hanem édesanyákat, édesapákat, nagyszülőket és gyermekeket. Embereket, akiknek volt nevük, otthonuk, családjuk és álmaik, amelyeket elvettek tőlük – hangsúlyozta a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban rendezett emlékműsor előtt mondott köszöntőjében Ferenczi Gábor.
A térség országgyűlési képviselője rámutatott, hogy bár a holokausztról gyakran számokban beszélünk, a valódi tragédiát az emberi történetek mutatják meg. Ilyen Settela Steinbach kilencéves roma kislány története is, akinek arcát egy véletlenül fennmaradt filmfelvétel örökítette meg, miközben Auschwitz felé vitték. Sokáig úgy hitték, hogy egy zsidó gyermek látható a képen, később derült ki, hogy roma kislány volt. Tekintetében egyszerre volt jelen a félelem, a bizonytalanság és a remény, miközben nem tudhatta, hogy hamarosan ő és családja is áldozattá válik.– Magyarország sem maradt ki ebből a tragédiából. Roma családokat gyűjtöttek össze, otthonaikból elhurcolták őket, sokakat a komáromi Csillagerődbe vittek, majd marhavagonokban deportáltak koncentrációs táborokba. Egész családok tűntek el úgy, hogy nem maradt utánuk senki, aki továbbadhatta volna történetüket. Talán ez az egyik legnagyobb tragédia: amikor nemcsak az ember életét veszik el, hanem még az emlékét is. A roma holokauszt története hosszú időn keresztül kevés figyelmet kapott, sok túlélő pedig évtizedekig hallgatott, mert a fájdalom kimondhatatlan volt, vagy nem volt, aki meghallgassa őket – mondta.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. augusztus 4.
Miért fontos az Aranypánt-díj a cigány közösség számára?
2026. augusztus 4.
Mit kell tudnunk az augusztus 2-ai cigány holokausztról?
2026. augusztus 4.
Induljon el a jóságlavina! – Roma családi napot tartottak Gersekaráton
2026. július 27.
A Parno Graszt Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb cigány zenekara, amely nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagy népszerűségnek örvend
2026. július 27.
A cigány ételek és hagyományaik
2026. július 27.
Máris lehet jelentkezni a roma Népismereti Hagyományőrző Táborba