Ez lehet az egyik terület, ahol segíthetjük társadalmi integrációjukat, felzárkóztatásukat, mondta Székely János szombathelyi megyéspüspök, „A mai világ az evangélium fényében” című előadás-sorozat alkalmán Szombathelyen. A főpásztor előadása elején kiemelte: napjainkban a magyar lakosság  nyolc százaléka roma, és ez a szám a következő években emelkedni fog. Nem elképzelhető a jövő ebben az országban a cigányság helyzetének megoldása nélkül. Európa legnagyobb etnikai kisebbsége a cigányság: az öreg kontinensen mintegy 13 millió roma él. Hazánkban az elmúlt évtizedekben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy segítsék a romák oktatását. Az eredmények Európában kiemelkedőek. A 8. osztályt a roma gyerekek 87 százaléka elvégzi. A felsőoktatásban már a diákok 2-3 százaléka roma, tehát egyre több diplomás cigány lesz. Így lesz erős értelmisége a roma társadalomnak, akik segítik felemelkedésüket – mondta az előadó.

Székely János térképek segítségével mutatta be, hogy hazánkban a legtöbb roma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben él, de Baranya, Heves, Nógrád és Somogy megyében is jelentős a számuk. Négy olyan megyénk van, ahol a megszülető gyermekeknek körülbelül a fele, az általános iskolát kezdőknek pedig az egyharmada roma. Olyan megyék ezek, ahol a romák hamarosan többségben lesznek – mondta a szombathelyi megyéspüspök. „Ma hazánkban cigánynak születni sok esetben azt jelenti, hogy nyomorba születik az ember” – fogalmazta meg összegzésként. További adatokat ismertetett, és néhány fényképet is mutatott azokról az életkörülményekről, amelyek között sok cigány család él.”A magyarországi rendszerváltozás nagy vesztesei a cigányok voltak – folytatta a főpásztor. – Nem volt magas végzettségük és erős társadalmi elfogadottságuk. A rendszerváltás idején a munkáltatók is szívesebben váltak meg tőlük. Így fordulhatott elő, hogy 1993-ban a munkaképes korú roma népesség 28 százalékának volt csak állása. Több mint kétharmadukat küldték el 1990–93 között a munkahelyükről. Ez óriási tragédia, ami a legfőbb problémája mai társadalmunknak. Ezen a helyzeten igyekszik például a közfoglalkoztatás változtatni, de sajnos az ezzel megkereshető pénzösszeg nem túl nagy.”Székely János püspök hozzátette: a rendszerváltás idején sok cigány fiatal igyekezett letagadni identitását, sokan még ma is szégyellik ezt. Pedig az ember akkor tud életerősen élni, ha – mint egy fának – megvannak a gyökerei; ha a gyökereit elvágja, nem tud boldog, büszke életet élni. Sokan ma is vannak, akik letagadják a cigányságukat, mert úgy érzik, hogy ez egy bélyeg, átoknak tartják. „Amikor keresztényként cigányok felé fordulunk, az egyik legfontosabb üzenet, hogy minden ember a teremtő Isten képmása: mindannyian az ő remekművei vagyunk, végtelenül értékesek. Sok sebet begyógyít, ha erre valaki rájön. A romák többsége nyitott lélekben az ég felé, így a hit egy másik fontos terület, ahol segíteni tudnánk a romáknak” – hangsúlyozta az előadó.

Fotó: Pexels.com