Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek. A jelenleg is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány, oláhcigányok és magyar cigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti:

• az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
• írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
• a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)

A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a ferncvárosi Dzsumbuj környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak. Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni. Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár:

• Corvin köz::
• • Szabó Ilonka „Kócos” – hősi halált halt
  • Dilinkó Gábor „Bizsu” – hét év börtönre ítélték
• Tűzoltó utca:
• • Fehér Nándor (akkor 15 éves) – két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt)
  • Horváth Aladár
  • Kuti László
• Práter utca:
• • Kisnémeth László „Cigány Laci” – büntetése ismeretlen
  • Horváth Károly – büntetése ismeretlen
  • Radics József – öt év börtönre ítélték
  • Damu János – négy év börtönre ítélték
• Váci út:
• • „Narancs” – valószínűleg külföldre menekült
  • „Cigány” – valószínűleg külföldre menekült
  • „Kóró” – valószínűleg külföldre menekült
• Ferencváros:
• • Való Mátyás „Csoki” – hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt)
• Szirmai-csoport:
• • Fátyol István – börtönre ítélték

Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet Brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. „Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment” – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: „Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt.”Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956 október 28.-án. Emléktáblája van a Corvin közben.

Fotó: Pexels.com