Egy nő, aki roma, és egy nő, akit gyermekkora óta érdekel a roma kérdés

Hallgasd élőben!
Szénási Szilviának, az Edisonplatform-kategóriagyőztes UCCU alapítvány vezetőjének, és Törös Juditnak, Vállalható Üzleti Kultúráért Nagykövetnek, a Törös Ügyvédi iroda megálmodójának kapcsolódása egészen különleges.
Szilviát arról kérdezték, milyen roma nőnek lenni a mai világban, amire így válaszolt: „Ez a küzdelem szerintem soha nem fog elmúlni. Mindig, amikor azt gondolom, hogy elértem odáig, hogy tudom kezelni a helyzetemet, akkor történik valami velem, és az elejétől kell kezdeném az önképzést. Ez egy nagyon hosszú folyamat az ember életében. Ahhoz, hogy az énképem egészséges legyen, sokat kell foglalkoznom magammal, ugyanis fontos része az életemnek, hogy én egy roma nő vagyok, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha elfelejteném egy pillanatra, a társadalom rögtön emlékeztet rá.”
„Két világ között vagyok, látom mindkét oldalt, és szeretném a kettőt összekapcsolni, ami nagyon nehéz feladat. A szakmai életem egy picit könnyebben működik ilyen szempontból, merthogy ott van mögöttem már sok-sok tapasztalat, meg azért ismerik és elismerik most már az Uccu munkáját. A magánéletemben viszont nincs a homlokomra írva, hogy mit dolgozom, így én is megkapom a bántásokat, a negatív kommenteket. Egy részükkel már tudok mit kezdeni, de egy részüktől a mai napig kivagyok. Ha megosztom a fiatalokkal, hogy hogyan megyek át egy-egy ilyen nehézségen, abból tanulhatnak. Fontos, hogy átbeszéljük a megküzdési stratégiákat. Hogy roma vezetőként hogyan tudok teljesíteni, hogyan tudom megtalálni a saját helyemet a világban, abban a roma identitásomnak óriási szerepe van, és ez segítség lehet a kislányok számára.”
„Akkor lesz az ember önazonos, ha ezeket a dolgokat tisztába tudja tenni magában. Nagyon keveset beszélünk ma arról, milyen romának lenni.”A kollégákkal való kapcsolatáról pedig így vélekedik: Mi nem csak kollégák vagyunk, hanem barátok is, erősen kötődünk egymáshoz. Mivel mindannyian romák vagyunk, ezért nagyon elkötelezettek vagyunk a közös ügy iránt. Ettől függetlenül természetesen nincsenek kizárva a nem romák, de vannak olyan oktatási tevékenységeink, amiket egyszerűen csak roma fiatalok tudnak hitelesen elvégezni, mert ők érzik át igazán a helyzet mélységét.”-mondta.
Fotó: Pexels
További híreink
2025. december 22.
Sokoldalú, érzékeny művész, aki a fotográfia nyelvén próbál válaszokat találni a gyermekkora óta benne feszülő kérdésekre identitásról, nőiségről és hitről: Horváth Anitával készült interjú
2025. december 22.
Hagyomány és szabadság – a roma zene és a jazz közös gyökerei
2025. december 17.
Idén először rendezik meg a Dukhora Fesztivált
2025. december 17.
„Él még a parázs" – Szakmai konferenciát tartottak a roma tánckultúráról Felsőcsernátonban
2025. december 17.
Tanulásra ösztönzik a roma fiatalokat
2025. december 17.
Cigányság – együttélés a múltban és jelenben, értékek és sztereotípiák, kisebbségi lét és beilleszkedés