Mit üzen a cigányok zászlója?

A kék-zöld-vörös színű roma zászlót egyre többen ismerik. Mikor alkották meg és milyen üzenete van a színeknek és a zászló közepén lévő keréknek? 1933-ban Bukarestben tartottak egy roma-konferenciát, amelyen elhangzott: össze kell fogni a világban szétszóródott cigányságot. Az őket összefogó zászlóról is szó esett, ám ekkor még csak a két színről, a zöldről és a kékről döntöttek – mesélte Tegzes Ferenc, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa nem régiben a roma zászlóról tartott, Vándorút – cigánysors a Kárpát-medencében című pécsi konferencián.

A zászlóról végül 1971-ben, egy London közelében, kilenc ország részvételével zajló összejövetelen döntöttek. Jelen volt Csehszlovákia, Írország, Franciaország, Jugoszlávia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország, Finnország és Magyarország is. Szociális ügyekről, oktatásról, a romák ellen elkövetett háborús bűnökről, kultúráról és nyelvoktatásról beszéltek a konferencia résztvevői, akik a romák jelképeit is jóváhagyták. Ekkor és itt döntöttek arról, hogy a cigány kifejezést váltsa fel a roma. Himnuszuk mellett zászlójukat is elfogadták.

A zászló felső sávban megjelenő kék színe a végtelenre, a szabadságra, a lehetőségekre, a mennyországra utal, illetve a keresztényeknek Istent, míg a muzulmánoknak Allah jelentését is hordozza. Az alsó sávban szereplő zöld pedig a földre, a növényekre, ezek szeretetére, a földi élet kötöttségeire, a lehetőségeknél szűkebb mozgásteret jelentő adottságokra utal.

A zászló közepén szereplő vörös színű kerék utal az indiai származásra csakrakerékként, ahogy a ciklikusságra, a vándorlásra, újjászületésre is. Színe a vért szimbolizálja, egyrészt mint a testet éltető elemet, másrészt a kiontott életek jelképe, a roma-áldozatokra is emlékeznek ezzel. A roma – bár egységes nép -, de annak az országnak a polgára, ahol él, nem céljuk önálló állam alapítása, ezért is nincs címerük – mondta el előadása végén Tegzes Ferenc.

A ROMA HIMNUSZ TÖRTÉNETE:   1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű roma himnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies müdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus „indulójának”, dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.

Fotó: Pexels.com