„Rengetegen meghaltak mindennap. Családok, gyerekekkel” – Így emlékeznek a borzalmakra a roma holokauszt túlélői

Hallgasd élőben!
Augusztus 6. a roma holokauszt emléknapja. A második világháború idején a Harmadik Birodalom nem csak a zsidóságot próbálta meg eltörölni a föld színéről: ugyanolyan borzalmakban részesítették a cigányságot is. Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja. Ezen a napon az egész világ lerója tiszteletét a roma származású áldozatok előtt, akiket először gettókba, majd vagonokba tereltek, koncentrációs táborokba hurcoltak, kínoztak, és a legtöbbüket ott érte a vég.
A cigányság esetében kevésbé nyomon követhető az elhunytak sora, mint a zsidók esetében, ugyanis sok romát anélkül gyilkoltak meg, hogy nyilvántartásba került volna. A becslések szerint az áldozatok száma kétezertől kétszázezerig terjedhet. A cigány nyelven porajmosként is emlegetett szörnyű eseménysorozatnak túlélői is voltak: most az ő visszaemlékezéseikből olvashatsz részleteket. A Roma Sajtóközpont Porrajmos című kiadványa egy olyan interjúgyűjtemény, melyben a roma holokauszt túlélői számolnak be arról, mit éltek át a harmincas-negyvenes években, az etnikai tisztogatás során, majd a háború végeztét követően. A megrázó visszaemlékezések felfoghatatlan borzalmakról, megmenekülésről, tovább lépésről, újrakezdésről – és rengeteg igazságtalanságról szólnak.
A sopronperesztegi Hódosi Magdolnaegész családját elfogták, és Németországba vitték. A fiatal nőt aztán barakkról barakkra hurcolták, és orvosi kísérleteket végeztek rajta. Egészen a Német Birodalom bukásáig fogságban volt. „A huszonkettes barakkban rengetegen meghaltak mindennap. Ott főleg családok voltak, gyerekekkel. Csak romák. A betegségbe, az éhségbe, a koszba haltak meg leginkább. Január-február táján mondtam az unokatestvéremnek, hogy menjünk át, nézzük meg, hogy vannak, akikkel jöttem, a bükiek, toronyiak. De senki nem volt már meg.”Raffael Ilona családjának azt mondták, cukorrépát szedni viszik őket Hatvanba. „bántottak, ha nem álltunk úgy be a sorba. Egyszer engem is, mert elbújtam az anyám mellé a gyerekekhez. Sorba kellett állni. Akinek volt hat gyereke, kitettek egy liter vizet – mert nem lehetett rá azt mondani, hogy étel -, és hogyha a nő azt mondta, ez kevés, mert sokan vagyunk, akkor a korbáccsal még rájuk is húztak a katonák.”M. M.-né várandóssága hatodik hónapjában járt, amikor többedmagával begyűjtötték, és táborba helyezték. Gyermekével végül sosem lehetett együtt.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. augusztus 7.
A leghíresebb cigány muzsikusok és jelentőségük
2026. augusztus 4.
Miért fontos az Aranypánt-díj a cigány közösség számára?
2026. augusztus 4.
Mit kell tudnunk az augusztus 2-ai cigány holokausztról?
2026. augusztus 4.
Zsidó-keresztény imaórán emlékeztek a roma holokauszt és a kislétai roma gyilkosságok áldozataira
2026. augusztus 4.
Induljon el a jóságlavina! – Roma családi napot tartottak Gersekaráton
2026. július 27.
A Parno Graszt Magyarország egyik legismertebb és legsikeresebb cigány zenekara, amely nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagy népszerűségnek örvend