Az év roma hőse: szegregált utcából a doktori iskolába. Egy szegregált utcában nőtt fel, elsőre nem vették fel egyetemre, mégsem engedte el az álmait, ma pedig már ő szeretne tudományos eszközökkel segíteni hátrányos helyzetű gyerekeknek. A Most jövök évadzáró adásának vendége az Aranypánt-díjas Hadházi Renáta, akivel innovatív oktatási módszerekről és Pogány Indulóról is beszélgettek. A hétköznapi roma hősöknek járó Aranypánt-díj idei nyertese, Hadházi Renáta Polgáron nőtt fel egy szegregált utcában, ami nem volt és a mai napig nincs leaszfaltozva. Gyerekként többször zacskót húzott a cipőjére, hogy ne legyen sáros, amikor beér az iskolába, ne gondoljanak rosszat a szüleiről. A környezetében lévő közül ő az első értelmiségi, a többiek szakmát szereztek, és azon a területen is helyezkedtek el. Ez nem okozott feszültséget, mint mondta, a többiek tisztelettel fordulnak felé, büszkék rá. Hadházinak ma már három diplomája van, ősszel pedig neveléstudományi területen megkezdi a doktori iskolát Egerben. A felsőoktatásba vezető útja azonban nem volt zökkenőmentes, először a Miskolci Egyetem tanító szakára jelentkezett, azonban elcsúszott az ének alkalmassági vizsgán. Az Által mennék én a Tiszán ladikon című dalt kellett énekelnie, a felvételiztető kért bele egy hajlítást, amit nem tudott megcsinálni, emiatt abban az évben nem tudta elkezdeni egyetemi tanulmányait. Sokat sírt, nagy törés volt az életében, de nem bánja, hogy így alakult.A hit és a motiváció hiányzik:A doktori képzésben a cigány-magyar kétnyelvűséggel szeretne foglalkozni hátrányos helyzetű gyerekek között. „Nagy motivációt érzek arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek segítsek, és azért jelentkeztem a doktori iskolába, mert a tudomány szintjén szeretném ezt csinálni”.

A cigány-magyar kétnyelvűség azt jelenti, hogy vannak gyerekek, akik elsődleges nyelvként nem a magyart, hanem a roma nyelvet sajátítják el. Ez összességében nem rossz, mert két nyelven fog tudni a gyerek, viszont az oktatás nem az ő elsődleges nyelvén, hanem magyarul zajlik. „Ezért amikor egy ilyen gyerek belép az oktatás színterébe, akkor nem arról van szó, hogy nem tudja a tananyagot, vagy nem motivált, hanem egyszerűen csak nem érti. És azért fontos ezzel foglalkozni, mert az oktatás az a terület, ami elősegíti a társadalmi mobilitásunkat, és kellenek azok a pedagógia módszerek, ahol őket segítjük.”A cigány-magyar nyelven is tudó gyerekeknek az egyik nyelvükben sokkal több az erőforrás, mint a másikban, a transzlingváló pedagógia pedig azt mozdítja elő, hogy egyszerre használhassa a diák mindkét nyelvét a tanórán. Hadházi is vallja, nagyon fontos, hogy foglalkozzanak a nyelvi hátránnyal, ez ugyanis leküzdhető. „Nem haragszom meg, ha valaki azt mondja rám, hogy cigány. Nem esik jobban, ha valaki azt mondja, hogy roma. Használom mindkét kifejezést, de van, aki zokon veszi, ha cigánynak szólítják. De milyen érdekes, ha két roma egymást cigánynak szólítja, abban nincs semmi rossz. De ha egy nem roma mondja azt valakire, hogy cigány, akkor egyből felkapjuk a fejünket.”Gulyás Klára antropológust idézve Hadházi azt mondta, hogy az oktatás csak egy szelet, ezen kívül kellenek más támogatók is, intézmények vagy például mentorprogram. A roma fiatalok mindössze 1-2 százaléka kerül felsőoktatásba, Hadházi szerint elsősorban azért, mert „azt hisszük, hogy csak pékek, hegesztők, szakácsok lehetünk, miközben vannak olyan tehetséges gyerekek, akik nem hiszik el magukról, hogy többre képesek, és nem mernek lépni, sem nagyot álmodni”. Abban, hogy ez megváltozzon, Hadházi szerint nagy szerepe van a pedagógusoknak, „sokszor el sem hisszük, hogy egy-egy mondattal mennyire tudjuk támogatni a gyerekeket. „Fontos, hogy a szülők is lássák. A diákjai buzdították arra, hogy indítsa el a TikTok-csatornáját, Reni tanárnő néven van fent, ma már több, mint 50 ezren követik. Az első videója egy tanár egy napjáról szólt, nem gondolta, hogy ennyi embert fog érdekelni, mit csinál egy pedagógus az iskolában, illetve az iskolán kívül. „Majd rájöttem, hogy ez mennyire fontos. Hogy betekintést nyerjenek a szülők abba, hogy amikor eljönnek egy iskolai rendezvényre, szép ruhába felöltöznek, és nézik a gyerekeiket, abban nekünk mennyi munkánk van” – mondta.

Fotó: Pexels.com